Felhasználónév:
Jelszó :
Emlékezz rám?
Új jelszó kérése
Keresés:
Navigáció
· Főoldal
· Cikkek
· Letöltések
· GyIK
· Fórum
· Linkek
· Kapcsolatfelvétel
· Keresés
· RSS Hirek

Security System 1.9.0 © 2006-2008 by BS-Fusion Deutschland
RSS
Hírek


RSS - Posta Klub
Világosság az elő...
BEZÁRT A BAZÁR - IDE M...
Soros azokat is elhozn...
Ali Baba és a 40 rabbi...
Svájc Európa pusztulás...

RSS - Magyar Valós Hírek
A Föld leghatalma...
A feladat neve: "...
A világ egy hatalmas k...
Világ kormány a magyar...
Halálsoron...

RSS - Tempo Hírek
...
...
...
...
...

RSS - Hunszkíta Rádió
MAGyar és ciGÁNY...
Hegyek vizek energia...
Szada előadás...
Csellengők 1...
6. PECSÉT Jásdi Kiss I...

  megfosztanák csodafegyverüktől a bankokat
Ez ám a népszavazás: megfosztanák csodafegyverüktől a bankokat

Palkó István



Ahogy a gyermekek azt hiszik, hogy a gólya hozza a kisbabát, a felnőttek jó része abban a hiszemben él, hogy kizárólag a jegybankok által teremtett pénzt forgatják meg a gazdaságban a kereskedelmi bankok. Ez azonban nincs így, újabb és újabb hitelkihelyezésükkel ugyanis maguk a bankok is pénzt teremtenek. Egy svájci mozgalom most ezt a jogot venné el tőlük, az ügyben még népszavazás is várható - írja a The Economist. A támogatók vagy nem ismerik a makroprudenciális politika fogalmát, vagy mélységesen lenézik.

Népszavazás vagy parasztvakítás?

Számos fejlett országban azzal kampányolnak bizonyos csoportok, hogy fosszák meg a pénzteremtés jogától a magánkézben lévő bankokat, hogy a pénzmennyiséget ne csak befolyásolhassa, de egy az egyben meg is határozhassa a központi bank, leküzdve ezzel a banki hitelezés túlzottan prociklikus, vagyis a gazdasági ciklusokat károsan erősítő jellegét, amire egyébként tavaly az IMF szakértője, Jakab Zoltán és a Bank of England szakértője, Michael Kumhof tanulmánya is rámutatott.

A világban elterjedt gyakorlat szerint ugyanis a bankok jelenleg nem egyszerűen a jegybank által létrehozott pénzt közvetítik a gazdaságnak, hanem minden egyes hitelkihelyezéssel valahol a bankrendszerben új betétet is létrehoznak, és ezzel friss pénzt teremtenek, amit ismételten, párhuzamos hitelként kihelyezhetnek. A svájci Vollgeld Initiative nevű mozgalom szerint ez nincs rendben így, a bankok ugyanis meggondolatlanul, a nemzetgazdasági érdekek figyelembe vétele nélkül finanszírozzák ügyfeleiket, a pénzteremtés jogát csak az érdemelné meg, aki a válság megelőzésére is képes.

A Vollgeld Initiative elképzelései szerint a betétek csak a pénz megőrzésére szolgálnának az ügyfelek számára (amelyért az ügyfelek díjat fizetnének a bankoknak), a hitelezés forrásául nem használhatnák fel a bankok. A bankok csak részvényeseik tőkéjéből, illetve legfeljebb hitelfelvételből finanszírozhatnák a gazdaságot, új pénz teremtése nélkül, a jegybank pedig elsősorban a pénzmennyiséget keresztül szabályozná a gazdaságot, illetve tartaná stabilan az inflációt.

E rendszer biztonságosabb lehetne a betétesek számára, hiszen nem tenné kockára a pénzüket a bank hitelkihelyezéssel. A támogatók szerint még a legnagyobb bankokat is szabadon csődbe engedhetné menni az állam, hiszen nem fenyegetné a csőd a betétesek pénzét. Mások persze - joggal - azzal érvelnek, hogy a 2008-as válságot elindító Lehman Brothers sem betétgyűjtő intézményként rengette meg csődjével a világgazdaságot.

A pénzügyi rendszer bevett logikáját ráadásul természetesen mindez fenekestül felforgatná, a nemzetközi banki szabályokat ez a rendszer megcsúfolná, és a nagy tekintélyű svájci óriásbankokat (pl. Credit Suisse, UBS) gigantikus átalakítási költségekbe verné.

Svájc nem lenne azonban Svájc, ha erről a húsbavágó kérdésről nem rendeznének népszavazást: bár a kormány fél tőle, hogy a támogatók győzelme megingatná pénzük értékét, szerdán a svájci kormány úgy döntött, referendumot tarthatnak a kérdésről. Az időpontja még nincs meg, legkorábban jövőre kerülhet rá sor.

Fejlett piacgazdaságokban nincs példa és bizonyíték arra, hogy jól működhetne a bankrendszer pénzteremtő funkció nélkül. Egy ilyen kísérlet alapjáig bontaná le az évszázadok alatt kifejlődött jelenlegi szisztémákat, miközben azon kockázatokra, amelyek kezelésére lefolytatnák, a válság hatására minden korábbinál szigorúbb, a teljes pénzügyi rendszert kontroll alatt tartó makroprudenciális szabályozással válaszoltak a világ, különösen Európa és Észak-Amerika jegybankjai. A prociklikusság mérséklésére és a hitelezési kockázatok csökkentésére új tőke- és likviditási követelményeket is bevezettek.


A mi kis makroprudenciális politikánk

Az MNB az alábbi nyolc fő makroprudenciális eszközt alkalmazza jelenleg (a bevezetés vagy a legutóbbi módosítás időrendjében):

Adósságfék szabályok: 2015. január 1-jétől a hitelfelvevő fogyasztók által felvehető hitelösszeget a hitelfedezet nagysága arányában, a vállalható törlesztőrészleteket pedig a háztartás legális jövedelme arányában szabályozza.
Devizaegyensúly mutató (DEM): 2016. január 1-jétől a hitelintézetek eszközeik és forrásaik közötti denominációs eltérés maximum 15% lehet a mérlegfőösszeg arányában.
Devizafinanszínrozás megfelelési mutató (DMM): 2016. január 1-től a stabil finanszírozást igénylő devizaeszközöket teljes mértékben stabil devizaforrásokkal kell finanszírozni a hosszú lejáratú swapok figyelembe vétele nélkül (a mutató előírt mértéke 100%).
A likviditásfedezeti követelmény (LCR) szigorítása: A likviditásfedezeti követelmény elvárja, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű likvid eszköz álljon rendelkezésre egy esetleges rövid távú (30 napos) likviditási sokk esetén. 2016. április 1-jétől az LCR előírt minimum mértéke 100%.
Jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató (JMM): 2017. április 1-jétől a hosszú lejáratú forint lakossági jelzáloghiteleket legalább 15%-ban jelzáloggal fedezett hosszú forrásokkal (jelzáloglevél, refinanszírozási hitel) kell finanszírozni.
Anticiklikus tőkepuffer: 2017. január 1-jétől mértéke a kockázattal súlyozott eszközérték 0%-a.
Egyéb rendszer szinten jelentős intézmények azonosítása, a rájuk vonatkozó többlet tőkekövetelmények: 2015 decemberében az MNB azonosította a hazai rendszerszinten jelentős intézményeket. Az ezekre vonatkozó többletkövetelményt 2017. január 1-jétől írja elő a kockázatokkal súlyozott eszközérték 0,5-2%-a közötti (az adott hitelintézet rendszerszintű jelentőségétől függő) mértékben.
Rendszerkockázati tőkepuffer: 2017. január 1-jétől a kockázatokkal súlyozott eszközérték 1-2%-a között az adott hitelintézet problémás projekthiteleinek mértékétől függően.


A fenti, többnyire szigorító intézkedések természetesen költségekkel, jövedelmezőségi áldozattal járnak a bankrendszer számára - ismeri el az MNB. Míg korábban javarészt adófizetői pénzből mentették meg a bankokat külföldön, ezeket a költségeket jórészt internalizálják a bankszektor szintjén a makroprudenciális intézkedésekkel, stabilizálva a pénzügyi szektort. Többek között e költségek mértékét egy új kiadványban, a makroprudenciális jelentésben fogja bemutatni az idei évtől az MNB.

forrás : portfolio.hu

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó




Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése